A vérlemezkék, A vérlemezkék - A vérlemezkék szerepe, működése
A vérlemezkék és a véralvadás Eszköztár: A vérlemezkék sejtmag nélküli, kisméretű sejtes elemei a vérnek. Számuk 1 mm 3 vérben ezer.
A véralvadásban van szerepük. Az érfal sérülése esetén a véralvadás akadályozza meg, hogy a vér elhagyja az érpályát.
Kék-zöld foltokat okozhatnak a vérlemezkék funkciózavarai
A vérlemezkék kitapadnak a sérült érfalra, és a belőlük felszabaduló anyag hatására egy olyan reakciósorozat indul meg, amelynek végeredményeként a vérplazmában oldott állapotban található fibrinogén nevű fehérje a sérülés helyén oldhatatlan, fonalas szerkezetű fibrinné alakul át.
A fibrinszálak rárakódnak a a vérlemezkék érfalra, és lezárják a sebet.
A képződő fibrinhálóba bezáródnak a vér sejtes elemei is. A vér állaga alvadás közben kocsonyaszerűvé válik. A képződött alvadék a vérlemezkék megkezdődik az érfal és a sérült szövetek regenerációja, végül az alvadék is lebomlik, eltűnik.
A véralvadás átlagosan perc alatt játszódik le. A folyamatban a vérplazma sokféle fehérjéje vesz részt.
A vérzést jelentősen csökkentik a sérült érfalból és a vérlemezkékből felszabaduló érszűkítő anyagok. A véralvadásban szereplő fehérjék nagy része, köztük a fibrinogén a májban képződik.
Ezzel magyarázható, hogy a májsejtek károsodása gyakran véralvadási zavarokkal jár. A vérplazma A vérplazma sárgás színű folyadék, amelynek legnagyobb része víz.
A vérlemezkék
Egyszerű fehérjéi például az albuminok, amelyek a májban szintetizálódnak. Viszonylag nagy mennyiségben vannak jelen a vérplazmában.
Fontos szerepük van a vérplazma és a szövetnedv közötti ozmózisnyomás-különbség kialakításában, a vízben nem oldódó lipidek zsírsavak, szteroidok megkötésében és szállításában.
A vérplazma összetett fehérjéi részt vesznek például a kórokozók elleni védekezésben globulinok és a véralvadásban fibrinogén. Véralvadási zavarok A véralvadási zavarok egyik típusa a vérzékenység, amikor a vér alvadási ideje kórosan megnő. Vérzékenységhez vezethet a vérlemezkék alacsony száma, a véralvadásban szereplő fehérjék működési zavarai, a K-vitamin hiánya, a májkárosodás stb.
Véralvadási zavar a fokozott véralvadási hajlam is. Ilyenkor az érfal sérülése nélkül is keletkeznek a keringési rendszerben alvadékok, ún. Az érfal egyenetlenségein vagy a keringő vérben kialakult rögök elzárhatják az ereket, trombózist okozhatnak.
Fokozott véralvadási hajlamhoz vezet a vérlemezkék magas száma, az érfalak egyenetlenségei.
Vérkép Vérkép A vérkép összetett vizsgálatot jelöl, ami a vérben jelen lévő alakos elemek vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkékrelatív és abszolút számának, típusának, nagyságának, alakjának, és egyéb fizikai jellemzőinek meghatározására szolgál. Mit mutat a vizsgálat? A vérkép információt nyújt a vérplazmában jelenlévő vörösvértest-fehérvérsejt- és vérlemezke-populációkról.
