Kolera toxin

Kolera toxin

Kubai koleraveszélyre figyelmeztet a Külügyminisztérium A baktériumok által használt toxinok igen hatékony mérgek, olyan molekulákat vesznek célba a megtámadott szervezetben, amelyek szerepe alapvető az élet fenntartásában, és vagy igen kevés mennyiségben fejtik ki működésüket, vagy alapvető szignálokat közvetítenek.

Bármelyik esetről is legyen szó, kevés toxinmolekula is elég a mérgező hatás kiváltásához, a szamárköhögés vagy a dizentéria esetében pl.

kolera toxin

Némely rejtélyes esetben azonban úgy tűnik, hogy a kórokozó toxin olyan fehérjét támad meg, amelyből igen sok van a szervezetben, így pl. Aktint majdnem minden emberi sejt nagy mennyiségben termel, és a belőle képződő filamentumok fontos szereplői a kórokozók elleni harcnak: az immunrendszer sejtjei a belső sejtvázukat alkotó aktinláncok segítségével mozognak, és vadásszák le a szervezetbe jutó patogén baktériumokat.

kolera toxin

Mivel az aktin ennyire elterjedt a megtámadott szervezetben, az eddigi elképzelések szerint könnyű célpontot jelent számos bakteriális toxin számára, azonban kutatók most kiszámolták, mennyi toxinra és mennyi időre lenne ahhoz szükség, hogy a patogének az aktint megtámadva tegyék mozgásképtelenné az immunrendszer sejtjeit. Mint Dmitri Kudryashov vezető szerző és munkatársai írják a Kolera toxin megjelent cikkükben — ACD toxin—produced actin oligomers poison formin-controlled actin polymerization —, a számos patogén, többek között a Vibrio cholerae és az Aeromonas hydrophila által gyártott aktin-specifikus toxinnak, az actin cross-linking domain ACD elnevezésű toxinnak hat hónapra lenne ahhoz szüksége, hogy a sejt aktinrendszerének felét mozgásképtelenné tegye, ha azzal a mechanizmussal működne, ahogy eddig gondoltuk az egyedi aktinmolekulák diszfunkcionális aktinoligomerekké kapcsolása.

Azonban a tapasztalatok szerint ezek a patogének sokkal hamarabb ölnek, és mint Kudryashov és munkatársai megállapították vizsgálatukban, a sejtek tönkretételéhez elegendő egy kis kolera toxin toxin is.

Kolera - A fertőzés folyamata

Hogyan működik tehát az eddig ACD-nek nevezett toxin? Mint a kutató hozzáteszi: igen valószínű, hogy a többi toxin is, amely nagy mennyiségben jelenlevő proteint támad, hasonló mechanizmussal dolgozik.

kolera toxin

Az ACD konkétan mérgezővé teszi az aktint, és ezek után az így módosított aktin fejti ki a megtámadott szervezetet károsító hatást. Nem arról van szó kolera toxin, hogy az ACD által létrehozott aktinoligomer pusztán diszfunkcionális lenne, hanem az megköti és gátolja a formin nevű proteint, ami alapvető szerepet játszana az aktinfilamentumok struktúrájának kialakulásában; a forminból egyébként már valóban jóval kevesebb mennyiség is elegendő lenne a sejt mozgásképességének fenntartásához.

kolera toxin

Az aktinoligomer mint sejtméreg nagyon hatékonyan, igen kis koncentrációban gátolja a formin működését.